Gyakran Ismételt Kérdések

A Legionella kockázatbecslés egy olyan dokumentált vizsgálat, amely során feltérképezzük, hogy egy adott létesítmény vízrendszere mennyiben jelent kockázatot a Legionella baktérium elszaporodására és terjedésére.

A becslés célja a megelőzés: azonosítani azokat a pontokat, ahol pangó víz, nem megfelelő hőmérséklet vagy hiányos karbantartás elősegítheti a baktérium elszaporodását, és így veszélyt jelenthet az ott tartózkodókra. A kockázatbecslés elvégzését a 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet írja elő, amely kötelezővé teszi az írásos dokumentáció meglétét minden olyan helyen, ahol Legionella számára kedvező körülmények állhatnak fenn – például melegvíz-hálózatokban, zuhanyzókban, párásító berendezésekben, pezsgőfürdőkben, hűtőtornyokban. A NÉBIH állásfoglalása értelmében a rendelet minden köz- és magánlétesítményre vonatkozik, amely ilyen vízrendszert üzemeltet – így bölcsődék, iskolák, szálláshelyek, vendéglátóhelyek, szociális intézmények, sportlétesítmények és munkahelyek esetében is kötelező a kockázatbecslés megléte és naprakészen tartása. A vizsgálat során figyelembe vesszük:
‍
- a vízhálózat típusát és használatát,

- a hőmérsékleti viszonyokat,

- a pangó szakaszokat és ritkán használt csapokat,

- az érintettek (pl. idősek, betegek) fertőzésre való érzékenységét.

A kockázatbecslést legalább ötévente el kell végezni, illetve minden olyan változás után, amely hatással lehet a vízrendszer működésére. Fokozott kockázatú intézmények esetében, illetve magas kockázati közeg (pl. egészségügyi ellátottak, idősek, zárt közösségek) jelenlétében a vizsgálat gyakrabban is indokolt lehet.

A kockázatbecslés minden olyan intézménynek és vállalkozásnak kötelező, ahol a Legionella szaporodására alkalmas vízrendszer működik – például melegvíz-hálózat, zuhanyzó, párásító berendezés, hűtőtorony vagy pezsgőfürdő. A 49/2015. (XI. 6.) EMMI rendelet és a NÉBIH állásfoglalása alapján ez kiterjed többek között:

- bölcsődék, óvodák, iskolák,

- szociális és egészségügyi intézményekre,

- szálláshelyekre,

- vendéglátóhelyekre,

- sport- és wellnesslétesítményekre,

- irodaházakra, üzemekre,

bármilyen közösségi célú intézményre, ahol melegvíz vagy vízpermet képződik, és azt többen használják, illetve minden olyan épületre, amely munkahelyként szolgál.

A teljes dokumentáció általában 2–5 munkanapon belül elkészül, a helyszíni szemle és az összes szükséges adat rendelkezésre állását követően. Egyszerűbb esetekben akár 24–48 órán belül is elvégezhető. Sürgős megbízások esetén előzetes egyeztetés után rövidített határidő is lehetséges. Az aláírt és lepecsételt dokumentum postai úton kerül kézbesítésre.

A díj több tényezőtől függ, például a létesítmény méretétől, a vízrendszer bonyolultságától és attól, szükséges-e vízmintavétel. Kérje személyre szabott ajánlatunkat — rövid egyeztetés után pontos árat tudunk mondani, rejtett költségek nélkül.

Igen, minden esetben. A kockázatbecslés nem készülhet kizárólag online vagy sablon alapján. A helyszíni felmérés során ellenőrizzük a vízrendszer kialakítását, használatát és az üzemeltetési gyakorlatot. Ez garantálja a jogszabálynak megfelelő, valós helyzetet tükröző dokumentációt.

Igen. A felelősség megosztható a bérlő és az üzemeltető között, de a kockázatbecslés megléte mindenképp szükséges. Fontos, hogy a használat típusától függően a dokumentációban szereplő adatok aktuálisak legyenek, függetlenül attól, kié az ingatlan.

A dokumentációt nyomtatott formában küldjük ki partnereink részére, illetve szükség esetén azt PDF formátumban is kiküldjük. Tartalmaz minden szükséges mellékletet, javaslatot és aláírt értékelést, amit a hatóságok is elfogadnak.

Nem. A kockázatbecslést nem kell benyújtani, de hatósági ellenőrzés (pl. NNK, népegészségügy, kormányhivatal) során be kell tudni mutatni kérésre. Ezért fontos, hogy naprakészen, elérhető helyen legyen tárolva.